Nem illünk össze, óh nem, te fejedelmi szív!
Mi, más szokások és más végzet rabjai.
Két őrangyalunk? Szárnyuk, ha összeér,
Meglepett villámot szórnak csalódásaik.
Te gondold át még egyszer, te kit kegy, fény
Nyájas pompája hív s ne csúfold meg,
E fáradt, szegény vándorénekest,
Kinek hangja szféra-zenével fel nem ér.
Hidd, éneklek én a sötétben egyedül, magam
Játékként dőlök el magány-társ ciprusfán tövén,
Ki megvéd majd minden rossztól és betakar.
És értsd meg kérlek, ha ez mind nem volt elég,
Fölkent homlokod és én harmatos fejem
Tán a halál ellentétoldó nyugalmában összeér.
Elisabeth Barrett-Browning - III. portugál szonett / fordítás
2009.01.25. 17:49 | lkate | Szólj hozzá!
Címkék: fordítás elisabeth barrett browning iii. portugá szonett saját fordítás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://mylit.blog.hu/api/trackback/id/tr26901588
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
