Fények néznek, nem alakok: támadnak felém,sötét és világos, mint akaratlan rém, kényeskedve nyújtja hajam,hogy legyek szörnyű én is. Magamhajlította drót véd meg,menekülni félsz s minek? Kérdedtalán. Csak nézzetek rám,a válasz válik mozdulattá arcomon. Félekés fogyok…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
